Betyár völgyben

A Kos hangja régen zenget, Mamára ö neve pendülget. Mivel a szélnek ereje, Megfésülte kosnak erdeje S a Betyárnak szabadsága, A Kossal pendül egy ágba. Mivel a medve szaporán, Uralkodik a világán. A rég törvények elmúltak, Régi betyárok ki haltak. Már kosok is meg unták élni, Még se mernek innen elmenni. Eddig zavarták s üldözik, Medvével Kost kényszeríttek. A Betyárnak szabadsága? Nincs rozsdás fegyver vállára. Ma Kos is érti mi a dolga, Betyár mellet áll csodájába. S mint ketten védik nyájaikat, Védve a betyár világukat. Ha elfajtalankodóknak vélik, Ám lelkükben ők ma is élik. Az igazit, a valódit. Melyben Betyár s Kos, világit. Kostelek kitartóinak és gyermekeinek: Duma-István András 2017.10.17.