A vadság győzelme

Teremtéskor voltam a világra hozva, Elszórva lettem a végtelen magba. S az idők múltok, eljuttattak értek, Eljutva elérni, elérve megérni a létek. Hisz vadként, le győzték az értet értelmet Megérve harapták az édes érzelmet. Mert értve az értre ők vágytak a vadak. Hisz úgy álltak mint magom a homok. Mely vágytam a kiszabat ágra Megígért nem létező, szabadságra. Kérvén bár vadként meg éljem a létett. Elérjem az érett édes nagy-értelmet. Vadként meg születve a létemet rágom, Csodálva csodáljam a vad én világom. Mert tudatlan tudat, ha mézet kap hozzá, Le söpri értelmet megérett magúvá. S le győzve a józan kis érett értelmet. Megértet az érettől, érmet műveltet. Hisz meg kell ő maga magát művelje, Így látván majd mi a Teremtő művé. Testvérek vadak ne rágjuk egymást, Mert teremtsük, művelet rovását . A leendő érett gyümölcsöt Káványik a vadabbról vadabb lények.