Tét és lét

Természetnek törvényei, Körben járják lelkünket. Erőszakkal uralkodni, Rabolják a testünket. Ős tengelynek törvényisége, Bő az ősi lélekbe, S a mi lelkünk bölcs bölcsője, Ő is Isten tengelye, Tért merészelt a természet, Hasadék termésével. Aztán körben véve mércét, Egyezkedik lélekkel. Mivel testünknek már szükség , Bölcs bölcsője léleknek. Ezért a lélek Ő egység , Részesülve testeknek . Időt s teret rövid létbe, Bölcs legyen bölcsőjébe. S játszik ösztön jelképében, Ős időkből őstettben. Tér és idő természetbe, Ne uralkodj testünkbe. Csak már akkor mikkor Ős-ten, Tengely lesz Őslelkünkben . Ami egység mindenségben, Egy lélek a mindenben , Hol a mindenkori törvény , Szépen forog tengelyben . Forr forogva az időbe . Lelkünk meg tér lélekbe. Teremtve a mindensége, Érzésünk mindenségbe. 2014.05.17.