Családok |
A fecske anya el ment régen El veszve a tengeri mélyen S a fia lánya kicsike Át nyílalt fent az egekbe Én vártom vissza ablakomra A nyerges tető hallalmomra A szólamlikat hallani Így türelmet már nem bírni El telt a tél és fél tavasz A veréb garázdálkodott Mivel ő elégé ravasz Fecske fészkén lakást rakott S növelte kövér fiait A ráászkolódó lányait Se gondolva a fecskére A nemes bölcs tetteire Már késő volt az alma fa Rég nem volt már a virágba Fáradt fecskék meg érkezve El kezdtek az új fészekre Oly szorgalmason rakogatták Tervezgették és hordogották A kis életet ki gondolták S a szorgalomban mondogatták Ha veréb növeli fiakat Szabadítsa az ők házukat S ám így a két ház elég lesz Négy fecskének két lakás lesz De mikkor új fészek meg volt Sereg veréb a harca nyúlt El zavarni a fecskéket El rabozni a létüket A türelem se bírt tovább A fecske nyíl az égen járt S az égben látszott már tovább Fecske seregnek viharát A századokkal érkezve Rendesen társukat védve S a veréb sereg el bújva Remegett félve s bámulva Már meg tanulták ideig Melyek verébnek jogaik Mit ki találnak világig Mert fecskék jogukat kérik Duma-István András 2010-08-2010. |