Családok

A fecske anya el ment régen
El veszve a tengeri mélyen
S a fia lánya kicsike
Át nyílalt fent az egekbe

Én vártom vissza ablakomra
A nyerges tető hallalmomra
A szólamlikat hallani
Így türelmet már nem bírni

El telt a tél és fél tavasz
A veréb garázdálkodott
Mivel ő elégé ravasz
Fecske fészkén lakást rakott

S növelte kövér fiait
A ráászkolódó lányait
Se gondolva a fecskére
A nemes bölcs tetteire

Már késő volt az alma fa
Rég nem volt már a virágba
Fáradt fecskék meg érkezve
El kezdtek az új fészekre

Oly szorgalmason rakogatták
Tervezgették és hordogották
A kis életet ki gondolták
S a szorgalomban mondogatták

Ha veréb növeli fiakat
Szabadítsa az ők házukat
S ám így a két ház elég lesz
Négy fecskének két lakás lesz

De mikkor új fészek meg volt
Sereg veréb a harca nyúlt
El zavarni a fecskéket
El rabozni a létüket

A türelem se bírt tovább
A fecske nyíl az égen járt
S az égben látszott már tovább
Fecske seregnek viharát

A századokkal érkezve
Rendesen társukat védve
S a veréb sereg el bújva
Remegett félve s bámulva

Már meg tanulták ideig
Melyek verébnek jogaik
Mit ki találnak világig
Mert fecskék jogukat kérik

Duma-István András 2010-08-2010.