A nemzet örök fája

A nemzet egy erős fa mi erdőnek része Mely törzsekkel gyökérrel, ágakat terjesztve. Az ágak végén levél, Isten törvényt szedve, Sok apró virág körben, gyümölcsöt terjeszti-e. Gyümölcs az apró magot s a törvényt ismerve, Az rügy gyökér erővel az időt legyőzve. Az Isten szerkezetijét erősen emelve, A magból új örök-fát erdőnek engedve. Tovább viszi nemzettet szálakkal megkötve, Gyökerekből a törzsre, ágakkal időbe. A levél örök-való, újulva éltese, Nem öreg, csak örök-fát, új, újjászületése. Ha ok és okoskodás, okosokat szülve, Ha szirmokat s leveleket, butulva le győzve. Az örök-fák nem szülnek, lesznek öregedve, S-a nemzet nemzedéknek sajnálva lesz vége. A nemzet örökfája nyelvjárás ezerre, S ha törzs és okoskodók, ezt lasson mérgezve, Le szárítva önmagát, a törvényt legyőzve, A szül , nem ezt születve, elvesz nemzet létije. C-D-I András. 2027. július. 07.