Örvendjetek

Örvendjetek s szeressétek istenetek, Aki védi és szereti földeteket. Aki mindig elrendezi törvényeket, S elismeri ő felette isteneket. Hisz mindenek, isteneknek, és időnek őfelette, Az Egyisten, az Úristen, Atyaisten, Első törvény ki feloszlik törvényekbe, Feladattak, ott vannak az istenekben. S ha nem tartsák, nem ismerni, az Úristent, Nem csak időt veszítenek, hanem mindent. Nem lesznek se őrangyalok, sem, őr-dögben. Hanem rekesztékből, felbomlanak kis erőkben, Elszürkülve, s felosztva a részecskékben, Visszatérnek miből jöttek a kis fényben. Majd a végén meg keverve feketében, Nem fognak már meg jeleni sok színekben. Terzsenyi a mi itt létünk tűzben s vérben, Nagy bűnünk lesz, ha leszünk csak szerelemben. Szer-elem, az semmit se ér, szerben tett, Ha benne nem él, az él-lett-ben, a szeretett. Éden kertjét szépen ti megvédjétek, Mert csak itt-en Ismeritek fel Istent. Az Úristent a törvényben s időben, E gyönyörű élet-lett szerkezetben. Egy újabb körforgás kezdettjén: C-D-I András