Ünnepi átlépés

Akinek szép volt ünnepe, Annak áttépte a lelke. A veszett fénynek kis cseppét , Elnyelve keserű mérgét. Itt nap, nem tud szép fényben sütni, Csak könyörögve könnyét önti. Mely meg rekedve cseppről cseppre, Emlékeztet a rémületre. Mit Isten adat ajándékként, Ember meg tépte gyilkosként. És látván, hogy van küzdelem, Vigyáz, hogy legyen félelem. Ez igazság a kiké lehet, Azoknak lelkük egy rémület. S a mérgükben meg fulladva, Földön élnek a pokolba. Lelket gyilkolni gyerekekbe, Toborozva nemzetekre. Szabad létre és lelkekre, Hisz Isten szabta létünkre. A kiszabott, szabadságot, Ő által teremtett világat. Mely szeretetet üzeni, Ezt kellene meg védeni. 20160315 szám után