Nem kínzott minket Isten s nem szemét.

Nem kínzott minket Isten s nem szemét. Ragyog az idő tettekbe Mér mindenséget menyekbe A törvénysíég mélységébe Le kötve van az ereje Ma azért hiszek én benne Mert nem köt le kényszerekbe Nem akar ő nyomorgatni Rab mélységben így meg fogni Szabadnak enged időbe Meg ismerjem végtelembe Így építve törvényességet Külön fejlesztem egységet Nem kényszerít csak vallásra Mástól képzelt nyomorgásra Mert teremtett a tudásara A létünkre s választásra Ha bár az én szerkezetem Az időben egy kis létem A lelkünk lelkekbe élve Meg van az ős mindenségbe S ezért se túlzás se vallás Nem lehet igaz és tudás A szeretett és tiszta lét Az a mi létedben épít Az Atya teremtő szeret Ha körüled a szeretett Mert őbelőle s ővele Nem létezhetsz te nélküle S az istenek ők kicsinyek A létben lévő kényszerek Ezért az Atya Főisten Mi nem akkor ő vezessen A nagy kínokra építsen Ő szeretetben tart életben Ezért ám a szeretetért A test meg adja életét S a lelkekbe boldogságot Építi az mennyországot Ezért vigyáz a tettekre Ne áldozd léted semmikre Építsed fel az életet Fejlesztve épen ez létett Mely ős törvény fejlődése Nem holt s kínok keresése Ha nem az fénynek bomlása A törvényiség ápolása Mely fejlődjék a jó tettbe S terjesztődjék a menyekbe 2010. 12. 12.