Teremtésed ez a gomba |
Én istenem Jóistenem Mért kell ezt is meg értenem Mért kel a lelkembe vennem Szívem mélyébe le tennem Fajok világát el osztád Új három ágba le rokkád Le rokkád a kedves gombát Kezdetből a tűznek lombját Víz mélyében szaporítod A növénytől választatod Élő lényé árasztatod Ágazaté magasztalod Se nem növény se nem állat Az anyagból ki szakodat Kő sziklára helyezkedett Tenger tiében élősködöt Aztán szabadon úszkálva Állaté ébredt mászkálva Ha a víz a mélybe fulladt Gomba álomba húzódat Százezres fajokra Spórákból a gombákra S így a néphez el jöve Meg jelenik több képbe Fajból fajokra időkbe Egész nyáron egész télbe Tűz melege ég időbe Minden folyan túl élve Van mely ara emelkedik Táplálékként fagyasztódik Élő lénynek élő kincse S ebből meg van a bilincse Aztán van a mérgező Föld gyomornak képező S van az étő étet-tő Hasszú távon mérgez ő De már mibe kezdtem most Le írni a szokmásast Most akarok már ki térni Kevés gombát meg dicsérni Tél mélységbe nagy hidegbe Erdő mélyén a drélje Lesz az ételnek kedve Kerülve serpenyőbe Drélje fűz gomba s a laska Hideg melegben álmoska S ott a kéreg árnyékába Meleget szívja magába Aztán hamar tavaszra Jön a berscsóg kucsma gomba Tévesztő a csipke gomba Amely csipke bercsógja Tudod az a kucsma gomba Melyben tavaznak a lombja Görccsel begyerekeskedve Mint a bőr a görcsre teve Ez a tavasz ízesítő Csalánnal ess meg készítő S olykor ahogy neki vége Jön a csűpörkének éle A kertek gyökerébe Mezőn lő báliga kedve Meleg-ágyásba meg állva Kerül be a paprikásba A csiperke csaló gomba Attól függ hol nő a spóra Ha az erdő mélyébe Jaj a gyomrodnak kedve S ha a trágya szegényke Fehér lent a csiperke Ezt ne edd meg mert halállad Még az Istent meg se áldod De azért ha eszed van Jó csiperkében méz van Alja barna feketés Csak készülve édeskés Aztán jön a nyár gazdagság Hilib medve gomba nagyság Keserü s galambocska Jön az apró rókacska Ezek ess már furcsa lények Néha Jók és néha mérgek Hagy jönnek a szénből színek Úgy keverednek méregnek Egyeseknél a faj bűnös Másoknál a talaj mérges De ha minden rendbe van Jó fajnál jó talaj van Akkor nézd a medve gombát Bük hilibet Plópos szárát Ha a nyír alatt növekszik Akkor fehérbe verekszik S ha bár nő a fenyősbe Gyopár alatt becsesbe Akkor szénbe tévesztő Akkor is ha emésztő S aztán hőm róka gomba Nem hiába ő is róka Ha jó és ennivaló Mérges után formáló S mint a róka lesz mérges Ennivalóhoz kerekes Fordulj jóra vigyázd meg Mindegyiket ne edd meg Petrezselem csirke gomba Egész nyárba ősz tavaszba Több fajtába jelenik Ezt is nagyon szeretik De már ennél ess van na Nyálas fajta hu, há ha Vagy csak csaló pisleny gomba Még ess verseny golomb gomba Több folytában több szénbe Mindig van az erdőbe Ahol áll a golomb gomba Szereti a kígyó gomba Úgy, hogy vigyáz hogy s mint szedel Mert nem az egész eledel Hanem a kígyó gomba Mérgesebb mint kígyó maga S ahogy múlik nyár az égen Ősszel ópinteála kérgen Jelenik meg csuporként Csokor gomba Csutaként S a rokona a gyepbe Burkos bakkor mélyébe Szaporodva jön őszre Zsákokból az üvegbe De ám azt se felejtsed Ételt mért te kedveled Mert az étő étető Étel étő mérgező S én még szólnék gombáról Láthatatlan fajáról Melly van imít és amott Itt gyógyszer érlelő ott De már ez is elegendő Százezerekből ez csepp ő Csepp az élett fejlődése Élet közgondolat épp-e Mely erőből berzenkedik Anyag mélyben képeződik Az életben fejlődik Mint gomba szaporodik S halhatatlan a kezdet Innen indul a végzet Végzet újjászületés Halálból az építés. Duma-István András 2010-10-12. |