Zsugorodott Balaton

Fuj a szél és ess az eső Balatonon nyirkos tető Szomorú az ég alatta Mert a humály leborítja Fény nincsen s a nap ereje El van rekeszttetve benne Forr a tér és forr az idő Itten most minden keverő A tér szépen zsugorodik Múlt időkkel játszadozik Etelköz és Kárpátalja Tündéreket össze fogja S ám a pesti cefre ricskók Mozognak és meg mozgatók Mindenki szól valamit Érti s nem az értelmit Bábel tornya leapadt Mivel víztől lemosott Minden térbe és időbe Lélek szét van itt szertülve Oh te Atyám s mi bűnösek Késérő rossz keservesek Kevertük az isteneket Felejtjük a gyerekeket Tért el vesszük zsugorítjuk Az időt belé borítjuk Sírunk mint a bolondok Bőgünk mint az álatok A tetteink képtelenek Lépéseink végtelenek Mivel máshol az istenek Térben mozogva léteznek Minket nem látni éreznek Egy ideig végtelenig Értelmetlen képtelenig Amíg hangunk nem még hallik Nem sokára nem lesz keze Aztán el vesz a két szeme Majd a szem után a lába Meg hall minden nyelv a bálba A bál után büszke féreg Meg szárad lesz mint a kéreg Mivel itt idő nem ferreg Minden össze hull és pereg Ébredj ember halálladból Szabadulj a rabságodból Gondolkodó legyél lény Mivel élet egy az tény Ám a lélek fergetege Értelemnek pergetege S ha nem tesz az élet érte Akkor hol lesz neki lelke S ám így nincsen pont és vesző Nincs kiáltó és más tető Ami volt nem létezik lesz Idő téret nem érti lesz Mivel már a semmi se lesz Duma István András 2010-06-21.